Topkapi palota; jegyek, nyitvatartás, belépődíjak, mit érdemes megnézni…
Hogy elkerüld a Topkapi Palota jegypénztárainál kialakuló hosszú sorokat, foglalj gyorsbelépős jegyet itt vagy foglalj hivatalos idegenvezetőt egy exkluzív, elsőbbségi belépési élményhez. A Topkapi Palota, az Oszmán Birodalom legnagyobb császári palotája, lenyűgöző, 700.000 km²-es területen fekszik, és majdnem 400 éven át szolgált a birodalom adminisztratív és kulturális központjaként. 1460-ban építtette II. Mehmed szultán, miután meghódította Konstantinápolyt, és az iszlám, illetve a Keletrómai Birodalom építészetének kivételes keverékét mutatja be. Ma ez a történelmi csoda egy múzeum, amely látogatók millióit vonzza a hárem részlegével, császári kincseivel, szent ereklyéivel és még sok minden mással.
KAPCSOLATFELVÉTELI ŰRLAP PRIVÁT REHÁZHOZ ∇
Kérjük, adja meg nevét, mobiltelefonszámát, e-mail címét, dátumokat és a személyek számát az üzenetben.
🎫 A belépőjegyek árai / Belépődíjak
- Általános belépőjegy: Teljes hozzáférést nyújt a fő palotához, a háremrészleghez és a Szent Irén-templomhoz – 2.000 TRY.
- Kedvezményes belépőjegy: 7–25 éves diákok számára elérhető. A 12–25 éves külföldi diákoknak érvényes ISIC-kártyával kell rendelkezniük – 300 TRY.
- Ingyenes belépőjegy: A 0–6 éves gyermekek számára biztosított.
⏰ Nyitvatartás és zárvatartási napok (2025)
Napok és látogatási idő a Topkapi Palotában
- Zárva tart: kedd
- A jegypénztár nyitása: 09:00
- A jegypénztár zárása: 17:00
Nemzeti és vallási ünnepek:
- Április 23. (Nemzeti Függetlenség és a Gyermekek Napja): Nyitva
- Május 1. (A munka és a szolidaritás napja): Nyitva
- Eid al-Fitr (Ramadán-ünnep) 1. napja: Zárva
- Eid al-Fitr (Ramadán-ünnep) 2. napja: Nyitva
- Eid al-Fitr (Ramadán-ünnep) 3. napja: Nyitva
- Május 19. (Atatürk-emléknap, Ifjúsági és Sportnap): Nyitva
- Július 15. (A demokrácia és a nemzeti egység napja): Nyitva
- Eid al-Adha (Áldozati ünnep) 1. napja: Zárva
- Eid al-Adha (Áldozati ünnep) 2. napja: Nyitva
- Eid al-Adha (Áldozati ünnep) 3. napja: Nyitva
- Eid al-Adha (Áldozati ünnep) 4. napja: Nyitva
- Augusztus 30. (A győzelem napja): Nyitva
- Október 29. (A köztársaság napja): Nyitva
- Újév napja: Nyitva
🚶♂️ Skip-the-Line jegyek a Topkapi Palotához
A zsúfolt időszakokban (április–december), tengerjáró hajók érkezésekor, vasárnapokon és ünnepnapokon a Topkapi Palota jegypénztárainál hosszú sorok alakulhatnak ki. Ennek elkerülésére biletele online is vásárolhatsz, melyhez egy hangosidegenvezető is tartozik.
🚋 Közlekedés: Hogyan juthatsz el a Topkapi Palotához
A Topkapi Palota Isztambul Sultanahmet kerületében található, az óváros történelmi részén, melyet gyakran Történelmi-félsziget néven is emlegetnek. Isztambul két kontinensre terjed ki, Sultanahmet pedig az európai oldalon fekszik.
A Sultanahmet tér eléréséhez az alábbi lehetőségek közül választhatsz:
- 🚋 T1-es villamosvonal: Szállj fel a villamosra, és szállj le a Sultanahmet megállónál. Innen körülbelül 10 perc sétával éred el a Topkapi Palotát.
- 🚇 Marmaray metróvonal: Hagyd el a Sirkeci metróállomást a 2-es kijáraton, és sétálj 15–20 percet a Gülhane parkon át, amely egyenesen a palota első udvarához vezet. (Vedd figyelembe, hogy az út egyes szakaszai macskakövesek és emelkedőkön haladnak.)
- 🚇+🚋 Alternatív metróútvonal: Hagyd el a Sirkeci metróállomást az 1-es kijáraton, sétálj 2 percet a T1-es villamosvonal megállójáig, majd villamossal menj a Sultanahmet megállóig.
🚍 Nyilvános buszokkal kapcsolatos információk: Nem járnak olyan buszok, amelyek közvetlenül érintenék a Topkapi Palotát.
🚕 Taxilehetőségek: Ha inkább taxival utaznál, a tengerparti utat választva a Cankurtaran városrészen keresztül a főbejárat közelében szállhatsz ki. A csúcsidőszakban (07:00–09:00 és 16:30–19:00) azonban nagy forgalomra számíts.
🏰 A Topkapi palota története
Topkapi palota a második, de a legnagyobb palotakomplexum, amelyet az oszmánok építettek Isztambulban. A palota építése 1453-ban kezdődött, hét évvel Mehmed hódító (Fatih Sultan Mehmet) Konstantinápoly elfoglalása után. Az első palota, amely fából épült a Beyazıt negyedben, tűzvész áldozata lett, ami a Topkapi palota építéséhez vezetett. Eredetileg a palotát az oszmán korszakban “Az új császári palota” (Saray-ı Cedid-i Amire) néven ismerték.
A terület, ahol a Topkapi palota alapját letették, ugyanaz a terület, ahol a Bizánc városa először létrejött. A Topkapi palota külső falai a Bizánc romos falain épültek. Ennek eredményeként rendkívül szimbolikus és jelentős ugyanazon a területen létrehozni a palotát, ahol a bizánci, római, kelet-római és bizánci paloták voltak.
A palota 700.000 m²-es területen épült, és kiterjedt környező kertet foglal magában. A palotában összesen 400 szoba található, a teljes terület 20%-át a palotaépületek teszik ki. Ma a múzeum területe 80.000 m² (összehasonlításképpen, a Versailles-i palota 67.000 m²-es, 2.300 szobával). Azonban építészetileg a palotaépületek nem olyan nagyok, mint ahogy sokan gondolják vagy elvárják az európai palotákhoz képest. A Topkapi palota nagyszerűsége funkciójából, múzeumaiból, belső dekorációiból és elhelyezkedéséből fakad.
Topkapi palota volt az első császári palota, amíg a Dolmabahçe palota barokk stílusban meg nem épült. Az oszmán dinasztia 1856-ban költözött a Dolmabahçe palotába, és a Topkapi palotát 1924 óta múzeumként használják.
Szekciók
A palota 3 fő kapuból és 4 udvarból áll. Minden udvar nyilvánosabb, mint a következő. Ahogy közeledik a palotához, az udvarok arányai kisebbek és exkluzívabbak lesznek. Az első udvarba mindenki beléphetett, míg az utolsó udvarba csak az oszmán dinasztia tagjai léphettek be.
Első kapu és udvar
Az első kapu neve Bab-ı Humayun (Császári kapu) és az első udvar neve Alay Meydanı (Felkísérő tér). Ez volt az egyetlen udvar, amelybe a nyilvánosság bejuthatott.
Második kapu és udvar
Ez a fontos kapu neve Bab-us-selam (Üdvözlő kapu) és az udvar neve Divan Meydanı (Tanács tér). Ez a kapu, amely nem oszmán építészeti stílusban épült, Suleyman, a Pompás szultán által magyar stílusban épült. Az udvar jobb oldalán találhatók a palota konyhái és egy jegypénztár, bal oldalán pedig a Császári tanács (Divan-ı Hümayun) és a Császári istállók (Istabl-i Humayun). Ezenkívül a palota legprivátabb részébe, a hárem-be is innen lehet belépni.
Divan-ı Humayun és az Igazság torony: Divan-ı Humayun (Császári tanács) volt a legfelsőbb tanács, ahol az állam és a közösség ügyeit tárgyalták és döntötték el az Oszmán Birodalomban. Az Igazság torony, amely a Topkapi palotára néz, a palota legmagasabb építménye. A torony, amely az állam székhelyén található, azt az üzenetet közvetítette, hogy az igazságosság fontosabb, mint bármi más.
Harmadik kapu és udvar
Babussaade (Boldogság kapuja) az a kapu, ahol a ceremóniákat tartották. Ez a palota legfontosabb kapuja, mert a szultánok ennek a kapunak az előtt ültek a ceremóniák alatt. Ez az a hely is, ahol a fontos államférfiak a fesztiválok alkalmával felsorakoznak, megcsókolják a szultán szélét, és megkapják a borravalót. Ez a Enderun Császári Iskola tere. A hárem is része ezeknek az építményeknek, és önállóan is kezelhető. Ebben az udvarban találhatók a palota nagyon fontos részlegei, mint a Petíciók kamrája (Arz Odası), a Belső kincstár és a Szent ereklyék szobája és a Császári iskola (Enderun), többek között.
Szent ereklyék (Kutsal Emanetler): a felbecsülhetetlen értékű darabok a Topkapi palota “Szent ereklyéiből”, amelyeket Yavuz Szultán Szelim hozott Isztambulba Ridaniye győzelme után Egyiptomban. A kiállítás a Privy Chamber (Has Oda) részben található. Néhány legfontosabb darab:
- Ibrahim próféta (Ábrahám) botja
- Dávid próféta (Dawud) kardja
- József próféta (Yusuf) tunikája
- Keresztelő János próféta (Yahya) ereklyéi
- Ábrahám próféta (Ibrahim) főzőedénye
- József próféta (Yusuf) turbánja
- Mohamed próféta imaszőnyege
A negyedik udvar
Ez az a rész, ahová csak az oszmán dinasztia tagjai, azok, akik nekik szolgáltak és nagyon különleges vendégek léphettek be. Ebben az udvarban különböző pavilonok és egy terasz található a Márvány-tenger és a Boszporusz kilátásával. A három pavilon neve Bagdad, Revan, Sofa és Mecidiye. Az udvar más építményei a Körülmetélés kamrája, az Iftaar Bower és az Orvos tornya, többek között.
Hárem
A hárem, egy titkokkal teli hely, valójában a szultán magánháza. A szultán családja (anyakirálynő, nővérek, hercegnők, feleségek) itt élt más emberekkel együtt, mint például odaliszkák / ágyasok, kedvencek, szolgák, alabárdosok, eunuchok stb. A Topkapi palota háremében körülbelül 400 szoba található (kicsi vagy nagy). Az hárem lakóinak száma időről időre változott. Például II. Szelim uralkodása alatt a lakosság elérte az 1200 főt.
A háremet a 16. és 19. század között használták. A különböző szultánok által épített és díszített különböző részek a török palotaépítészet és díszítés változásainak korszakait mutatják be.
Itt vannak a hárem 3 fontos része:
- Császári terem (Hünkar Sofrası)
- Anyakirálynő lakosztálya (Valide Sultan Dairesi)
- III. Mehmed privát szobája
- Haghia Sophia; jegyek, nyitvatartás, történelem
- Isztambul hivatalos turisztikai oldala